Önbizalom: a sikeres tanulás fontos alapköve

Sok gyerek, aki már alig várta, hogy végre iskolás lehessen, idővel elveszíti a kedvét, lelkesedését, önbizalmát, bátorságát, akár még tudásszomját is, és feladja, mondván: „Nekem ez nem megy”.

Mennyivel másabban fejlődik egy olyan gyermek, aki olyan dolgot kezd el gyakorolni, amit már megértett, egyre jobban megy neki, és erre alapozva nagy mértékben önállóan sajátítja el az új anyagot?

Ez a KUMON-módszer megközelítése.
 
A gyakorlást sokszor olyan dolgokkal kezdik, amivel a gyermeknek nehézségei vannak. Így viszont a „gyakorlás” azt fogja jelenteni a gyerek számára, hogy olyan feladatokkal kell foglalkozzon, amelyek nehezére esnek, amelyeket csak nehezen tud megoldani. Úgy éli meg a tanulást, mint valami fáradtságos munkát. Sok gyerek, aki már alig várta, hogy végre iskolás lehessen, idővel elveszíti a kedvét, lelkesedését, önbizalmát, bátorságát, akár még tudásszomját is, és feladja, mondván: „Nekem ez nem megy”. Azok a szülők és tanárok, akik a rosszabbik esetben kritizálják, jobb esetben csak megjegyzik: „A lányomnak nehezen megy a matek”, csak a negatív önképet erősítik.
 
Ilyenkor veszi kezdetét a nyögvenyelős délutáni házifeladat-írás vagy hogy korrepetálásra kell küldeni a gyereket; a szülő vagy a magántanár magyarázza neki az anyagot. Jó esetben a tanuló képes ugyan felzárkózni, de milyen lesz a világképe? „Akkor értem meg az iskolai tananyagot, ha elég alaposan elmagyarázzák nekem.” Rossz esetben passzív attitűdöt alakít ki a tanárral szemben és így a benne rejlő tehetség nem tud kibontakozni.
 
Mennyivel másabban fejlődik egy olyan gyermek, aki olyan dolgot gyakorol, amit már jól ért, egyre jobban megy neki, és erre alapozva nagy mértékben önállóan sajátítja el az új anyagot?
 
Ez a KUMON-módszer megközelítése.