Hogyan dicsérjem jól a gyerekemet?

Az odafordulás és a szeretet mellett a gyerekeknek dicséretre és elismerésre is szükségük van; akár a szüleiktől, akár tanáraiktól. De hogyan dicsérjünk jól?
 
„Szuperül csináltad!”, „Fantasztikus vagy!” Az odafordulás és a szeretet mellett a gyerekeknek dicséretre és elismerésre is szükségük van; akár a szüleiktől, akár tanáraiktól. A dicséret öntudatot és motivációt ad nekik. Ha egy gyerek úgy érzi, hogy elismerik az igyekezetét, az segít megőrizni a motivációját. Létezik-e egyáltalán „helyes” vagy „helytelen”? Igen, hiszen a dicséret mindenek előtt arról szól, hogy konkrétan megdicsérjük a gyermeket. Egy általános dicsérettel inkább az ellenkezőjét érjük el: motivációvesztést és bizonytalanságot. Ha folyamatosan, minden apróságért dicséretet kap, az is hiteltelenné teheti. Összeállítottunk Önöknek néhány tippet.
 
 
1. Dicsérje a gyermekét az igyekezetéért, ne a teljesítményért
A dicséret kifejezése során inkább az igyekezetet helyezze előtérbe, ne az elvégzett teljesítményt. Nem megy mindig minden simán, hiba és rossz teljesítmény mindig adódik az iskolában, a sportban, sőt játék közben is. Ha viszont a kitartásuk miatt dicsérjük meg a gyerekeket, akkor még egy csalódás után is eltökélten fognak szembe nézni az új kihívással. A KUMON rendkívül fontosnak tartja, hogy a szülők bátorítsák és ismerjék el gyermeküket, hogy a motivációjukat megőrizzék - soha ne feledje a gyermekét az igyekezetével és az előre lépéssel arányos mértékben dicsérni.
 
 
2. Ne csak úgy vaktában szórjuk a dicséretet
Ne kell a gyermek minden apró lépését megdicsérni. A Standford Egyetem egyesült államokbeli tudósa, Carol Dweck kimutatta, hogy azok a gyerekek, akik gyakran részesülnek dicséretben, jobban hajlamosan elbizonytalanodni, mivel idővel felismerik, hogy a nem gondolják igazán komolyan a dicséretet, hanem csak szánalomból mondják neki. Renne Jain azt írja egyik blogbejegyzésében, hogy a sok dicsérgetéssel „dicséretfüggővé” tette a gyerekét.
 
 
3. Konkrét dolgokat ismerjen el, ne általánosítva dicsérjen
Az „Olyan ügyes vagy” vagy „Jó sportos vagy” közhelyek, amivel a gyerek nem igazán tud mit kezdeni. A Stanford Egyetem tudósa, Andrei Campian vizsgálata során felismerte, hogy az ilyen jellegű általánosított, üres elismerések inkább ahhoz vezetnek, hogy a gyerekek elvesztik motivációjukat és nehezen tudják kezelni a kritikát, ami viszont tagadhatatlanul hozzá tartozik az élethez. A gyerekek azért veszítik el a motivációjukat, mert a „Jó sportos vagy” dicséret ellentmond a kritikának, és ilyenkor azt gondolják, hogy ők mindig és egészen sportosak ahelyett, hogy a konkrét focimeccsre vagy pl. az egyensúlyérzékükre vonatkoztatnák.
 
4. Nem minden gyerek reagál ugyanúgy a dicséretre
A félénk és szégyenlős gyerekek, akiket téves vélekedések szerint nagyon gyakran kell dicsérni, pont stresszhelyzetbe kerülhetnek emiatt, mert azt gondolják, hogy mindig nagyszerűen kell teljesíteniük. Az Utrechti Egyetem holland pszichológusa, Eddie Brummelman vizsgálata során kimutatta, „hogy a túláradó dicséret inkább visszafelé szokott elsülni.” A vizsgálat eredménye az volt, hogy az öntudatos gyerekek, miután dicséretben részesültek, úgy fogtak neki a következő feladatnak, mintha szárnyakat kaptak volna még akkor is, ha nehezebb volt, mint az előző. A visszahúzódó gyerekek nem mertek belefogni, hanem egy könnyebb feladattal folytatták. Ez persze nem azt jelenti, hogy soha ne dicsérjük a bátortalan gyerekeket, hanem, hogy kiemelten fontos a konkrét dicséret, hogy ne fejezzük ki túlzottan gyakran elismerésünket és hogy az igyekezetet helyezzük mindinkább előtérbe. Elengedhetetlen, hogy a gyermeke jelleméhez igazítsa a dicséret módját.